2012. március 27., kedd

Bárcsak mindig kedd lenne!

Viki másodikos. Tavaly sok könnyet potyogtatott az angol miatt. Az iskolában németet tanul, és túl nehéznek találta az angolt, nem akarta, abba akarta hagyni. De édesanyja kitartott, nem engedte, hogy ebben a dologban kislánya döntsön. Milyen jól tette! Ma ragyogó arccal jelent meg, újságolta, hogy gyakorolt! És meg is volt az eredménye! Ezekért a percekért érdemes csinálni!

És ez csak a kezdet volt! Utána jött a négy harmadikos gyerkőc, akik szintén mind németesek. Mit mondjak, brillíroztak! Pedig úgy gondolom, nem könnyű feladat a birtokos szerekezeteket összerendezni a közép és felsőfokú melléknevekkel egy mondatba.

Köszönöm srácok, lányok!!!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése